Borongós sötét nap s mégis dicső
a fényben villan ezernyi puskacső,
a villámok fényében tankok robognak,
házak falán lövések ezrei kopognak.
Az utcákat sikolyok s sírás tölti be,
halott apának fegyvere gyermeke kézében.
Anyák a téren sorban jövőjükért küzdenek,
hogy boldog sora legyen apró gyermeküknek.
Így telt el ez a nap s sok vér folyt,
de ez a küzdelem mégsem hiábavaló volt.
Hisz ha mégis hiábavaló lett volna,
ma nem boldogan élnénk hanem szolgasorban.
Dicső fényes év s dicső hétköznap,
így múlt el réges-régen ötvenhat.
ötvenhat huszonharmadik napja
magyaroknak egyik fényes csillaga.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.